Rólam – Mondjuk együtt!

…néhány szóban

Varga Sarolta

 

klinikai logopédus,
az MTVA szerződött beszédtanára

Édesapám agyvérzésben halt meg. A jobb oldala lebénult, beszéde érthetetlen lett. Személyes érintettségem miatt tökéletesen tudom és érzem is, mit jelent egy afáziás beteg a családban.

Afáziás betegekkel először 1982 – 1984-ben, Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályán dolgoztam.

Aztán eltelt jó pár év, mikor kétségbe esve megkeresett egy ismerősöm. Elmondta, hogy férjének agyvérzése volt, a jobb oldala lebénult, beszéde érthetetlen. Sírt, mert kilátástalannak látta helyzetüket. Kérte, hogy foglalkozzam férjével a Kórházban, mert az Osztályon nincs logopédus. Ekkor mentem ismét vissza a „Rehabra”akkor még csak „vendégként”. Aztán Dr. Lakatos Levente oszt. vez. főorvos úr kérésére elvállaltam az afáziás betegek kezelését. Nemcsak szakmai, hanem az említett családi okok miatt is gondolkodás nélkül igent mondtam! A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályon és 2006-tól a Neurorehabilitációs Részlegen poststroke-os és subacut afáziás betegekkel dolgoztam. Az évek folyamán afáziás klubot alapítottam, ahol a betegek önmagukról és betegségükről szabadon és őszintén nyílnak meg.

A klinikumban betöltött pozícióm mellett 14 éven át logopédusként dolgoztam a Miskolci Nevelési Tanácsadóban, melynek igazgatóhelyettese, egyben a logopédiai tagozat szakmai vezetője voltam.

1996. óta kereskedelmi rádiók, illetve jelenleg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerződött beszéd tanára vagyok.

2013. nyarán a Budapesthez kötődő szálak miatt a Fővárosba költöztem, itt folytatom három évtizedes szakmai munkámat.

Egy lányom és két fiú unokám van.

Kollégáim, betegeim
írták rólam: