Tanácsok hozzátartozóknak – Újra értjük egymást!

„Tudom, tudom, csak az a baj, hogy nem tudom elmondani.”

Afázia terepeutaként eltöltött több, mint két évtizedes praxisom során tapasztalatból mondhatom, milyen sokat lendíthet az afáziás beteg állapotán egy „szakavatott”, empatikus családtag. Ám a jó szándéknál lényegesen több szükségeltetik! A legnagyobb igyekezetünk ellenére akár ronthatunk is a beszédfogyatékkal élő rokonunk állapotán az erőltetetéssel.

Ne felejtsük el, hogy az agyi katasztrófa után beszédében korlátozott családtagunk ép értelmű, kezeljük ennek megfelelően. Gondolatai megvannak, csak nem tudja azokat kifejezni, vagy helyettük mást mond.

A gyakori depresszió mérséklésében kulcsfontosságú a beteg közvetlen környezetében jelen lévő empátia.

Képzeljük magunkat az afáziás beteg helyzetébe! A fejünkben szárnyalnak a gondolatok, összefüggő rendszert alkotnak, a megfogalmazás azonban gátakba ütközik. Ha ez sikerül, akkor értjük meg igazán, mit jelent az afázia.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy tudják a hozzátartozók, amit annyiszor hallok a betegeimtől:
„Tudom, tudom, csak az a baj, hogy nem tudom elmondani.”

Pontos diagnózis

Első lépésként pontos logopédiai diagnózist kell felállítani. Ennek keretében tisztázandó, hogy a beszédértés teljes, vagy részleges, illetve a hang-és beszédindításhoz szükséges-e segítség, továbbá, hogy szavakat, vagy csupán betűket ismer föl a beteg.

Beszédtanulás és mozgás

Optimális esetben napi rutinná válik a beszédtanulás, akár a tisztálkodás vagy az étkezés. Kezdjünk napi 2 x 15-20 perccel. A cél a beszédmotorikum konstans kondicionálása. Énekeljünk a múltból jól ismert dalokat, számoljunk közösen, vagy emeljük le a könyvespolcról a gyermekkorban tanult verseket, s ismétlésekkel memorizáljuk. Lényeges a mozgás, a gyógytorna annak érdekében, hogy a nagymozgást és a finom (beszéd – és grafo) motorikumot összehangoljuk.

Mindennapok

Azon túl, hogy a páciens beszédének beindításában segít, pszichikumának is jót tesz, ha állapotának megfelelően ő is kiveszi részét a mindennapi teendőkből. A szituációs helyzetek ugyanis oldják az agyvérzés következtében kialakult verbális blokkot, a passzív szókincs aktiválásában nagy szerepe van az indirekt beszédindításnak, késztetésnek.

Játék

Akár felnőttekkel, akár gyerekekkel hasznos, kellemes kikapcsolódást nyújtanak a klasszikusnak számító játékok, így pl. a képes vagy számos dominó, a sakk, a malom, a memória játék. Utóbbi esetén a képek memorizálása, majd felidézése oldja a verbális blokkot, edzi az amnesztikus területet. Bátran vegyük elő a korábbról ismert egyszerű társasjátékokat! A Gazdálkodj okosan! vagy a Ki nevet a végén? azon túl, hogy kiváló agytorna afáziás családtagunk számára, vidám hangulatot teremt, közösen nevethetünk.