Mi játszódik le egy afáziás betegben, avagy mit érez az afáziás? 4/4 János története szakmai szempontok szerint

János viszonylag fiatalon, 49 évesen kapott ischaemiás stroke – ot. Ennek következtében sérült az agynak az a területe, ami a beszédért és a beszédértésért felelős. Ezt hívja a szakirodalom szenzomotoros afáziának.

Amikor Jánossal először találkoztam, nem értette a hozzá intézett egyszerű kérdéseket, mint pl. Hol van most? Hogy hívják? Milyen nap van ma? Beszéde ún. neologizmákból állt, ami szósalátákat, értelmetlen szavakat jelent. Egyszerű képeket, tárgyakat nem tudott megnevezni, instrukciókat mint pl. fogja meg a kanalat, csukja be a szemét, nem értett.

Afáziás beteg vizsgálatakor nagy jelentősége van a beszédállapot pontos felmérésének, mivel az aktuális státusz határozza meg a terápia menetét. Abban az esetben, ha a szenzoros komponens (beszédértés) is sérült, – mint Jánosnál- prioritás szempontjából meghatározó a beszédértés fejlesztése, folyamatos kondicionálása. Ez egy hosszú és kitartó munkát igénylő feladat, különösen abban az esetben, ha a verbális terület motoros funkciói is olyan súlyosan sérültek, mint jelen esetben.

Jánosnál az volt a szerencse, hogy az ún. automatizmusokat elő lehetett hívni. Ilyenkor a beteg nem tudatosan, hanem automatikusan mond ki tisztán és érthetően olyan szavakat, mondatokat, énekel dalokat, melyek számára betegségét megelőzően ismert volt. Lényeges tudni, hogy még nem a gondolatait közli, hanem sikerül egy mechanizmust beindítani, melynek hatására a „gépezetet az agyban” elkezdett emlékezni, működni. Az első tisztán érthető kimondott szavakat sok beteg katartikusan éli meg. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor egy világtalan ember előtt újra felsejlik a fény.

Következő stáció az „utánmondás”. Ilyenkor megnevezek egy képet, tárgyat és a beteg megpróbálja „leutánozva” a szót utánam mondani, megismételni. Ennek a gyakorlatnak szerves részét képezi az olvasás újra tanulása, ami távolról sem hasonlít az első osztályos emlékeinkhez. Sokszor előfordul, hogy a beteg felismeri a szót, de a kimondása már komoly nehézséget jelent.

János jó intellektusának, kitartó munkájának, tenni akarásának, gyógyulásában elszántan hívő embernek köszönhető, hogy a súlyos afáziájából úgy tudott kijönni, hogy ma már olvas, használja az internetet, levelet ír. Hol jól, hol kevésbé jól, de kommunikál!

Egy biztos: Aki figyel rá és meg akarja érteni a gondolatait, annak sikerülni fog!

Nincsenek hozzászólások.